udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
74
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-74
Névmutató:
András Imre
1990. május 29.
A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ 1991. május 21.
Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./1991. október 17.
Okt. 11-én este 11-kor a borsi határállomáson a vámosok nem engedték tovább a Magyarországról hazaérkező András Imre RMDSZ-képviselőt, mert a New York-i székhelyű Helsinki Watch dokumentumai voltak nála, így Sütő András, Tőkés László, Szőcs Géza beszédei, továbbá a kisebbségi jogokról szóló és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról szóló írások. A vámosok szerint államellenes nyomtatványok behozatala tilos. Összeállíttatták vele a behozott anyagok listáját, majd reggel mégis megengedték, hogy - mivel képviselő - behozhatja az anyagokat. András Imre nyilatkozott minderről a Romániai Magyar Szónak. Azt mondta a határon, készítsenek listát arról, milyen anyagokat nem lehet behozni Romániába, erre azonban nem voltak hajlandók. Megmutatta képviselői igazolványát, azonban a határőrség ezredese ezt összegyűrte és a falhoz állíttatta András Imrét. Megjelent a Vatra jelvényét viselő két ember és Vasile Ionel Hodea képviselő is, akik szintén kérdezgették őt a dokumentumokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ 1992. január 16.
András Imre képviselő a vele készült beszélgetésben összefoglalta, mi történt vele. Tavaly okt. 11-én a borsi határátkelőnél a román határőrök feltartóztatták, megakadályozták, hogy hazatérjen, illetve a hazatérés feltételéül szabták, hogy a nála levő iratcsomagot, különböző emberjogi szervezetek Romániára vonatkozó jelentéseit, meg az amerikai kongresszusi jegyzőkönyveket vigye vissza Magyarországra. Törvényes tiltásra nem hivatkoztak. András Imre képviselő erre nem volt hajlandó. Az éjszakát a határátkelőnél töltötte. Az átkelő parancsnoka a falhoz állította András Imrét és ordítozni kezdett vele és megfenyegette: odaadja a katonáknak, azok majd tudják, mit csináljanak vele. Ekkor András Imre felmutatta képviselői igazolványát. A parancsnok összegyűrte az igazolványt, odavezényelt két katonát és 40 percig katonai őrizet alatt tartotta a képviselőt. Ez a képviselői jog súlyos megsértése. Végül az iratok egy részéről jegyzőkönyvet készítettek és a képviselőt beengedték az országba, az iratokat magánál tarthatta. András Imre amint hazaért, tájékoztatta a történtekről a házelnököt és kérte a házelnököt, hogy az eset kivizsgálása érdekében értesítse a legfőbb ügyészt. Tájékoztatását nov. 6-án vitatta meg a képviselőház elnöksége és közölték vele, saját magának kell az ügyészségez fordulnia. András Imre a történtekről tájékoztatta a belügyminisztériumot és a vámigazgatóságot az információ szabad áramlásának korlátozásáról. Egyik helyről sem kapott választ. András Imre képviselő csak decemberben tudta meg, hogy a képviselőház elnöksége bizottságot hozott létre, vizsgálják ki az ő esetét, azzal, hogy a képviselő románellenes iratokat hozott be. Tehát románellenesnek ítélték azokat az iratokat, melyeket nem is láttak. /Gazda Árpád: Koncepciós per készül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./1992. február 11.
Kolozsváron 1991. ápr. 1-jétől működik a Glória nyomda és kiadóvállalat, a Glória Kft. A Königsteinben székelő Ostpriesthilfe "keleti papi segélyszervezet" támogatásával létesülhetett a nyomda, onnan kaptak gépeket, felszerelést, melyet a segélyszervezet az erdélyi római katolikus püspökségnek ajándékozott, felügyelője a gyulafehérvári érsekség. Itt nyomják a katolikus családi hetilap, a Vasárnap mellett a Keresztény Szó folyóiratot, de az 1991 novemberétől megjelenő Okoskát, a nagy példányszámú rejtvényújságot is. Könyveket is kiadnak, pótolni kell azt, hogy 50 éven át nem jelenhettek meg katolikus könyvek. Felmerül az a vád, hogy nagyon drága a nyomda. Ennek az az oka, hogy nekik kell beszerezni a papírt, a nyomdának önellátónak kell lennie. A Glória fiatal ügyvezető igazgatója Kerekes Gábor, aki azon kevesek egyike, akik 1989 után nyugati országból visszatértek. Kerekes Gábor Kolozsváron végezte el a gépészmérnökit, majd Nagykárolyban dolgozott. Innen 1988-ban kitelepedett Németországba. Az 1989-es változás után hazajött. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, a hatóságok nem akarták beengedni az országba, csak András Imre képviselő interpellációjára változtatták meg döntésüket. Jellemző, hogy a diktatúra utolsó évében Kolozs megye milíciájának főnöke kérte Kerekes Gábor kiutasítását az országból és ezt 1991. februárjában léptették életbe... /Miklós László: Glóriás gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./1992. március 21.
Márc. 21-én Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör, melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke. Felszólalt az alakuló ülésre meghívott Ion Ratiu is. Megválasztották a Kör vezetőségét: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein Kovács Péter, Egyed Péter és Pillich László. Elfogadták és közzétették a Szándéknyilatkozatot, melyben hitet tettek a modern liberális eszmék mellett. /Nits Árpád: Az erdélyi liberalizmus feltámadásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ A Szabadelvű Kör vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartják a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását. Kollektív jogokra van szükség. A kisebbségek anyanyelvi oktatása elidegeníthetetlen jog. /Szándéknyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./1992. április 3.
Ápr. 3-án András Imre RMDSZ-képviselőtől a román határon elvették a román parlament üléseiről készített gyorsírásos feljegyzéseket. /Átkutatták az RMDSZ képviselőjét. = Vasárnapi Hírek (Budapest), ápr. 5./1992. április 10.
András Imre képviselőt két képviselő is támadta a parlamentben, azután, hogy a Rompres azt jelentette, hogy a határon parlamenti jegyzőkönyvek gyorsírásos jegyzőkönyvét kobozták el tőle. Végül András Imre elmondta a parlamentben, hogy valójában a bárki által előfizethető Hivatalos Közlöny 127. számát vették el tőle. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./1992. április 14.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke leszögezte, hogy a platformosodás elkerülhetetlen volt. Az RMDSZ-nek meg kell mutatnia, hogy a román társadalomban meglevő pozitív erőkkel összefogva kíván részt venni az új Románia fölépítésében. Szőcs Gézát komolyan foglalkoztatja a gondolat, hogy lemond tisztségéről és a jövőben csak a kultúrával kíván foglalkozni. A kulturális önszerveződéssel szeretne foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy miképpen vélekedik András Imre képviselő ügyéről, akitől a határon elvették a Hivatalos Közlöny számait, Szőcs Géza leszögezte: "Ceausescu rendőrállama kétségtelen, hogy tovább él ebben a mi törékeny demokráciánkban." Elgondolkoztató, hogy használható-e a demokrácia kifejezés, ha ilyen dolgok előfordulnak. És ha előfordul ez egy képviselővel, mire számíthat egy egyszerű állampolgár, akit nem véd a mentelmi jog, a nyilvánosság. /Budaházi Emese: A telefonvonal túlsó végén: Szőcs Géza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./1992. április 30.
Nagy port vert fel a sajtóban, hogy András Imre képviselőnél a határon dokumentumokat találtak. Most visszakapta a vámosoktól az elkobzott anyagot: a román hivatalos közlöny /Monitorul Oficila/ bárki által hozzáférhető néhány számát. András Imre minderről ápr. 28-án sajtóértekezleten számolt be. /Sike Lajos: András Imre ismét egy csomag Monitor boldog tulajdonosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./1992. október 6.
Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1993. május 28.
Lészped egyik falvában, Girleniben Fejér Katalin /Feer Catrina/ magyarul kezdte tanítani a csángó gyermekeket. Rendőrök jelentek meg, mondván, hogy törvényellenes dolgot művelt. Az asszony nem hagyta magát, felment a parlamentbe, András Imre képviselő interpellált ügyében. A válaszban nem tudtak jogszabályra hivatkozni, csupán azt állította a miniszter, hogy az asszony tiszteletlenül beszélt a helyi szervekkel, és ténykedése a lakosság soraiban nem megfelelő lelkiállapotot idézett elő. András Imre képviselő megjegyezte: nem egyedi esetről van szó. 1990 márciusa óta mondhatni, hogy jellemzővé vált ez a gondolkodás a belügy tevékenységére. A képviselő még egy példát mondott. Marosvásárhelyen, 1991 februárjában azért vitt be ez rendőr az utcáról egy fiatalembert, mert feltételezték róla, hogy magyar könyvet és piros-fehér-zöld szalagot osztogatott. És a feltételezés alapján megverték. /Román Győző: Rendőrök nyelvüldözőben. Feer Catrina vesszőfutása. = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./1993. szeptember 29.
Szept. 29-én frakcióvezető választást tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja, Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció kilenc tagja /András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László/ kivonult az ülésről és nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, hozzátéve, hogy tudomásul veszik a többség akaratát, de emlékeztettek az SZKT szeptemberi állásfoglalására: a Neptun-üggyel kapcsolatban Tokay György és Borbély László képviselők politikai hibát követtek el. A szenátusi RMDSZ-csoportban korábban volt már választás, melynek eredményeként Verestóy Attila lett az elnök és Kozsokár Gábor az alelnök. /Mózes Edith: Kivonulás a frakcióvezető-választásról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ 1993. október 23.
Az RMDSZ parlamenti küldöttei az elmúlt napokban több ügyben szólaltak fel. Magyari Lajos szenátor okt. 18-án a Kovászna megyei prefektus, Vlad A. Casuneanu 52/1993-as rendeletének törvénytelen voltára hívta fel figyelmet /a tanulói létszámtól függetlenül román iskolák létesítése/ és kérte, a méltányosság jegyében ezt terjesszék ki a magyar nyelvű oktatásra is, okt. 21-én András Imre képviselő az RMDSZ-frakció nevében visszautasította Florin Negoita kormánypárti képviselőnek a romániai cigányságot súlyos vádakkal illető, okt. 18-án elhangzott interpellációját. András Imre megütközését fejezte ki, hogy a kormánypárt nevében a kollektív bűnösség elvét hangoztatatta a képviselő. Dan Martian kormánypárti frakcióvezető magyarázkodott: a képviselő csak a saját nevében beszélt. /Parlamenti küldötteink munkája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./1993. december 13.
Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./1994. január 11.
Az RMDSZ gyergyói területi szervezete jan. 4-5-én politikai kerekasztalt szervezett a gyergyói medence több településén. Minden faluban örültek a megbeszélésnek, sajnálták, hogy eddig ilyen nem történt. Gyergyószentmiklóson jan. 6-án András Imre és Borbély Imre képviselők is megjelentek a megbeszélésen. Borbély Imre felvázolta a bel- és külpolitikai helyzetet, amelyben az RMDSZ politizálni tud. E konszenzusnak lényeges aspektusa az Antall József-i kormánypolitika, amely először vállalt felelősséget 15 millió magyarért. Az RMDSZ támogatja Románia NATO-tagsági törekvéseit. András Imre képviselő a hagyományos közösségek értékválságáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./1994. május 22.
A Reform Tömörülés RMDSZ-platform, a MISZSZ politikai képviselete máj. 22-én Marosvásárhelyen megtartott közgyűlésén megválasztotta elnökségét. Elnök: Toró T. Tibor, alelnökök: András Imre képviselő, Füstös István vállalkozó, dr. Zakariás Zoltán orvos, továbbá három egyetemi hallgató, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Papp Előd. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 298. sz., jún. 6./ 1994. október 16.
Okt. 16-án Borbély Imre és András Imre RMDSZ-képviselők jelenlétében okt. 16-án Gyergyószentmiklóson megnyílt a képviselőiroda. Borbély Imre elmondta, hogy privatizáció nyomán kialakuló újburzsoázia érdeke lesz a decentralizáció, ami a helyi autonómiák megerősödéséhez fog vezetni. A Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen működő képviselőirodák a közvetlen kapcsolattartás szolgálatában állnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ 1995. január 14.
Jan. 14-én Gyergyószentmiklóson ünnepelte ötéves jubileumát a Gyergyó Területi RMDSZ, melyen részt vettek Borbély Imre és András Imre képviselők és a csíki RMDSZ küldöttsége. Nagy István területi elnök beszélt először, felolvasta Király Károly levelét, melyben kifejezte egyetértését a szervezet jan. 11-i választmányi ülésének állásfoglalásával /elítélték Nagy Benedeket/. Garda Dezső történelemtanár, a gyergyói RMDSZ első elnöke emlékeztetett: az első választáson dr. Pálffy Attila lehetett volna a terület képviselője, de egy másik csoport megváltoztatta ezt és Nagy Benedek került a jegyzékre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./1995. november 8.
Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./